Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-30 | 31-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. március 22.

A magyarországi Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolások Közművelődési Egyesülete által a kistelepülések kisiskolásainak kiírt anyanyelvi és matematikai versenybe az anyaországiakon és a vajdaságiakon kívül idén az Arad megyeiek is bekapcsolódhattak. A Lakiteleken tartott kétnapos döntőre az Arad megyei gyerekek és kísérőik – 29 tanuló és 13 pedagógus – mentek, díjakat és dicséreteket is begyűjtöttek. A verseny mellett minden résztvevő kapott emléklapot és gazdag könyvcsomagot – az Apáczai Könyvkiadó, a Lakiteleki Népfőiskola és a Nemzeti Oktatási Központ jóvoltából. /Kiss Károly: Kis nyelvészek, kis matematikusok. Díjakkal tértek haza Lakitelekről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2005. április 12.

Egyesült a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Demokrata Néppárt. 1996-ban a nemzeti politizálást ellenző szárny kivált és külön pártot alapított Szabó Iván vezetésével, majd bukott az 1998-as választásokon. Hock Zoltán elnökségi tag reméli: az MDNP-vel egyesült MDF a 2010-re akár 25 százalékot is elérhet. Illúziók mindig voltak, elég csak Torgyán József négyévenkénti jóslataira gondolni a várható kisgazda győzelemről, vagy Csurka István „harmadik erő a MIÉP” szövegére. Ami a realitásokat illeti: a szétválás óta az MDF csak a Fidesszel közösen volt képes a parlamentbe kerülni, az MDNP támogatottsága pedig értékelhetetlen. Az MDF jobboldali platformjának több tagja tiltakozott az egyesülés ellen. Aki ellenzi, miért nem kap szót? feliratú transzparenssel vonultak az MDF országos gyűlése elé, utalva arra, hogy az egyesülés ellenzői nem kaptak szót a kongresszuson. Az MDF belvárosi elnöke, Bégány Attila szerint az MDF-nek nem a Fidesz bal oldalán, hanem jobb oldalán van a helye, ezért inkább a radikális Jobbikkal kellene szövetséget kötnie. Az MDF válságát jelzi az is, hogy a párt alapítói Új Lakitelki Nyilatkozatot bocsátottak ki. A Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Kis Gy. Csaba és Für Lajos által jegyzett nyilatkozat összefoglalja a jelen áldatlan helyzet főbb vonásait, említi a kormány felelőtlen politikáját a népesedés, oktatásügy, egészségügy, a kistelepülések és a mezőgazdaság ügyében, szól az ország kiszolgáltatottságáról és eladósodottságáról. Annak, hogy ismét a nyilvánosság elé állnak, több okát is megnevezték a kezdeményezők a mostani elnök asszony „és tettestársai” tevékenységétől a nemzeti oldal szétforgácsoltságáig. Bíró Zoltán, az MDF alapítója elmondta: kétségbeesve nézi évek óta, hogy a Magyar Demokrata Fórum az erkölcsi züllés felé halad. Koalíciós feszültség keletkezett az MSZP és az SZDSZ között a köztársasági elnökválasztás kérdésében. Az MSZP ugyanis egyedül nem tud elnököt választani, az 5%-os SZDSZ pedig nem hajlandó elfogadni a nagyobbik kormánypárt által támogatott Szili Katalint. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./

2005. április 13.

Az elmúlt években egyre több együttműködési kapcsolatot alakított ki a szamosújvári református egyházközség. Többek között a magyarországi Lakitelek református híveivel, valamint a máramarosi Koltó gyülekezetével tartanak fenn szoros kapcsolatot, de a múlt hét végén a mezőségi Vajdakamaráson is megfordult a templom kórusa. Egy héttel korábban a vajdakamarási énekkar kereste fel a szamosújvári gyülekezetet. /Erkedi Csaba: Vajdakamaráson lépett fel a szamosújvári kórus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2005. április 16.

A Mindszenty József Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet budapesti hetilap Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulója alkalmából, április 8-án, Kárpát-medence szintű vetélkedőt szervezett a térség középiskolái számára. A Mindszenty életéről és koráról szóló vetélkedőn 70 iskolából mintegy 300 középiskolás diák és azok felkészítő tanárai vettek részt. A legjobb 12 csapat vetélkedője a lakiteleki Népfőiskola Kölcsey házában zajlott, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium (Gyulafehérvár) csapata érte el az első helyezést. A nyertes csapat 2005. pünkösd ünnepén Máriazellbe (Ausztria) zarándokolhat Lezsák Sándor képviselő kíséretében, ahová Mindszentyt először eltemették. (1991. május 4-én azután földi maradványait hazavitték Magyarországra és Esztergomban temették újra.) /A Majláth csapat első helyezést ért el. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2005. május 21.

A Bihar megyei Hegyközszentimrén május 29-én szobrot állítanak a kis falu névadójának. Az Árpád-házi Szent Imre büsztjét Lantos Györgyi szobrászművész készítette el, és a Lakitelek Alapítvány jóvoltából kerül a szentimrei református templom kertjébe. A kétnapos rendezvénysorozat keretében május 28-án Tőkés László előadása hangzik el „A magyarság élete a Partiumban” címmel, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede közös műsora után Hegyközszentimre történetét Emődi Tamás történész villantja fel. /Szent Imre-szobrot avatnak Szentimrén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2005. május 26.

Nemzetközi homokvárépítő versenyen vett részt az elmúlt héten Kisiratos iskolás diákcsapata. A versenyt a Lakiteleki Népfőiskola hirdette meg. Lényege: a benevező csapatok számára egy-egy várat sorsoltak ki, melynek történetéből a versenyzőknek fel kellett készülniük, illetve annak mását homokból kellett. A kétnapos nemzetközi vetélkedőn Romániát egyedül Kisiratos csapata képviselte. A versenyben Kisiratos az első helyet szerezte meg. A csapat tagjai átvehették az értékes könyvcsomagokat Lezsák Sándor képviselőnek, a verseny fővédnökének a kezéből. /Almási Gábor történelemtanár: Homokvár – gyurmából. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2005. június 1.

„Szent Imre herceg,/ Magyarország éke,/ Szűztiszta élet/ Legszebb példaképe/ Serdülő ifjak pajzsa,/ Menedéke, könyörögj érettünk!” – ezt az imádságot vésték a Hegyközszentimrén május 29-én felavatott Szent Imre-szobor talapzatára. Az ezerlelkes színmagyar falu ma Szalárd község része, a Nagyváradot Margittával összekötő vasút baloldalán. Az Árpád-házi szentek emlékeiben bővelkedik egész Biharország. Nagyvárad Szent László városa, Szentjobb államalapítónk Szent Jobbját őrizte, a kettejük között levő Hegyközszentimre pedig Imre herceg örököse. A Lakiteleki Alapítvány segítségének köszönhetően felavatták Lantos Györgyi szobrászművész alkotását. A faluban tatarozták a kultúrházat és a református iskolát. Lezsák Sándor képviselő beszélt Imre hercegről. Imre herceg 1007-ben született, ezért 2007-et Szent Imre évének nevezik, és emlékbizottságot alakítanak, amelybe már most beválasztják a falu lelkészét és polgármesterét. A történelmi Magyarország mind a 18 Szentimre nevű településének és valamennyi, nevét viselő iskolának találkozót szerveznek 2007-ben, jelezte Lezsák Sándor. Dévai Nagy Kamilla és az Énekes Zenede fellépett. Emődi Tamás történész előadást tartott. /Lakatos Balla Tünde: Nemzeti kegyhely Szent Imre örökén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2005. június 8.

Május 23-27. között tartották Lakiteleken a Huszárik Zoltán emlékére meghirdetett, kistérségi és kisközösségi televíziók VI. szemléjét, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében. A versenyen magyar nyelvű kisközösségek, falvak, kisvárosok televíziói, magánszemélyek mutatkoztak be, határon innen és túlról. A gyergyói Zsigmond Attila A gyimesi guzsalyozás című filmje a művelődés kategóriában aratott sikert. Tíz különdíjat osztott a zsűri, egyenként százezer forintos értékben, ezek egyikét a Farsang farkán című alkotás érdemelte ki, Barabás László, Kötő Zsolt és Karácsony Molnár Erika munkája. Az erdélyi magyar tévénéző számára nem ismeretlenek Barabás László szokásrögzítő filmjei. Életét tette erre a munkára. A farsang farkán-t a Hír Televízió is díjazta. /B. D.: „Kistévék” seregszemléje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2006. július 5.

A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2006. augusztus 1.

Sikeres kezdeményezés főszervezője Bácsfainé Hévizi Józsa történelem szakos tanárnő, autonómiakutató, aki első alkalommal szervezte meg az autonómiavetélkedőt Európai integráció és önigazgatás címmel gimnazista fiatalok számára július 6-án Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében. A mintegy 34 csapatból a legjobb hat mérte össze erejét a döntőn. Csoportok érkeztek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Nagykőrösről. A tanárnő fontosnak tartja a helyes nemzeti önértékelés kibontakoztatását a területi, egyházi és kulturális autonómiatípusok bemutatásával. A diákok felkészülését két könyv segítette: Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnökének műve: Autonómiák és autonómiatörekvések, illetve a tanárnő saját könyve: Autonómiatípusok Magyarországon és Európában. Az autonómiaverseny zsűritagjai között neves politikusok ültek: Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokrata Közösség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Lipcsey Ildikó kandidátus történész. A gimnazista diákok felkészültségét mutatta, hogy mindegyik csoport bemutatta saját térségének adottságait, valamint többszintű autonómiamodelleket dolgoztak ki a fiatalok a helyi adottságok figyelembevételével. A versenyt a Beregszászi Magyar Gimnázium csapata nyerte, második helyezést ért el a nagyváradi Ady Endre Líceum csapata, harmadikként végeztek a Baróti Szabó Dávid Középiskola tanulói. A győztes csapatok Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnökének felajánlására lakiteleki üdülést nyertek, valamint részvételt a kiskunmajsai ’56-os táborban.  A verseny társszervezője az Erdélyi Szövetség, Lipcsey Ildikó vezetésével. /Frigyesy Ágnes: Autonómiaverseny a Szent Margit Gimnáziumban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

2007. március 8.

Ebben az esztendőben harmadszor vesznek részt Arad megyei kisiskolások a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Egyesülete által kis matematikusok és kis nyelvészek számára szervezett versenyen. Idén 16 iskola mintegy száz versenyzője fejtette meg a feladatlapokat. A lakiteleki döntőre minden iskolából a legjobbak utazhattak tanítóik kíséretében. Az Arad megyei csapat megismerkedhetett a Lakiteleki Népfőiskolával, közösségi programon vehettek részt. Március 8-án kerül sor a versenyre. /(Kiss): Kis matematikusok és kis nyelvészek versenye. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2007. május 31.

A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében című, 15 éve folyó oktatási fórum-sorozat ötletgazdája, kezdeményezője, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a legutóbbi, Kisiratoson megszervezett oktatási fórumon elmondta, a rendezvénysorozat lényege, hogy a Lakiteleki Főiskolán a Kárpát-medencei magyar kisiskolák rendszeresen találkoznak, különféle formában. Többek között, évente hét tantárgyversenyt szerveznek, ugyanennyi összejövetellel matematika, anyanyelv, zene, történelem, környezetismeret, számítástechnika, versmondás terén. Különféle területek tehetségkutató versenyeit, találkozóit szervezik. A kisiskola is nevelhet tehetséges gyermeket, ha jó pedagógusai vannak. A Kárpát-medence nyolc országában más-más tanterv szerint tanítanak magyar nyelvet. A hatékonysága a pedagógus lelkiismeretességén múlik. Ezt a felfogást akarják megtartani, megerősíteni. Nyugaton rájöttek: nem olcsóbb, sőt hosszú távon sokkal károsabb, ha meggondolatlanul, felelőtlenül számolnak fel egy-egy iskolát. Egy település népességmegtartó képessége attól függ, milyen erős az iskolája. A drámai népességfogyással nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medence minden nemzete küszködik. Nem lehet betelepülés-politikával helyettesíteni a családpolitikát. Egészséges családoknak kell megteremteni az életfeltételeket, jó iskolákat, munkahelyeket kell teremteni. Az anyanyelvű oktatás soha nem látott reneszánsza előtt áll a Kárpát-medencében. Búvópatakként van jelen egy új szemlélet, egy új stílus, amelyik nagyon ügyel arra, hogy a magyar nyelv újjászületést érjen meg. Nagyszerű fiatal pedagógusok, ha nem találnak munkát az országban, a Csángóföldre mennek tanítani. Szinte missziós küldetésként élik meg az anyanyelvű oktatás továbbvitelét. A Kárpát-medence említett nyolc országa kormányzati szinten fejkvótában gondolkozik. A Lakiteleki Főiskolán kidolgozták a Klebelsberg-programot, amelyik kimondja: egy iskola fenntartása elsősorban, másodsorban és harmadsorban is állami feladat, kötelezettség. Magyarországon jelenleg 2000 iskola van olyan fenyegetettségben, hogy a kormány bezárja őket pénzhiányra hivatkozva. Iskolánként átlagosan 20 millió forint hiányzik a költségvetésből, ami összesen 40 milliárddal terhelné azt az állami költségvetést, amelyből a kormány 40 milliárd forintot akar elkülöníteni az iskoláknak digitális táblákkal történő felszerelésére. Kisiratos előtt Kárpátalján, jövő héten Délvidéken tartanak oktatási fórumot. Utána befejeződik a sorozat, mivel a Lakiteleki Népfőiskolán kezdődik a Klebelsberg Szabadegyetem, október 13-án a parlament felsőházi termében 600 kisiskola vezetői tanácskoznak. /Balta János: Iskola, a népességmegtartó képesség záloga. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2007. szeptember 29.

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát Lakiteleken szeptember 29-én Európa és a magyarság esélyei címmel. Fekete Gyula író úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Bíró Zoltán irodalomtörténész a mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte. Csoóri Sándor költő szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Lezsák Sándor kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Pozsgay Imre sajnálta az elvesztegetett lehetőségeket. Fritz Tamás politológus szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Ángyán József egyetemi tanár: a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. /MTI – fidesz.hu, szept. 30./ Orbán Viktor kifejtette, egész Európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberalizmussal nem lehet célba érni, és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni. Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. ezért aktuális ma Lakitelek. – A polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; Emlékeztető: Lakiteleki Nyilatkozat – 1987. szeptember 27. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvetelével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, 1987. szeptember 27. Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor.

2007. október 2.

Húsz esztendeje, 1987. szeptember végén került sor Lezsák Sándor költő lakitelki kertjében a magyar értelmiség jeleseinek találkozójára. A Duna tévéadó szeptember 29-én bemutatta a húsz éve Lakiteleken történt tanácskozás videofelvételét. Akkor jelen voltak a később megalakuló Magyar Demokrata Fórum alapítói Csurka Istvántól Kiss Gy. Csabáig, Lezsák Sándorig, Csengey Dénesig, Für Lajosig, Bíró Zoltánig, de ott voltak mások is, fontos lehetett a résztvevők védettségének szempontjából is Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront akkori elnökének a jelenléte. Ekkor a magyar pártban még javában dúlt a hatalmi harc, és még 1988. március l5-én is brutálisan verte szét a rendőrség a tüntetőket. Jelen volt Makovecz Imre építész, de Lengyel László közgazdász is, Csoóri Sándor költő, aki mozgalomként képzelte el a későbbi pártot... Sok független értelmiségi is megjelent, közgazdászok, történészek, írók. A résztvevők többsége megegyezett abban, hogy a létező szocializmus megbukott, valami más kezdődik. A legnagyobb nyíltsággal talán Csurka fogalmazta meg a csődöt. A húszéves évfordulón újra összegyűlt az egykori résztvevők jelentékeny része, többen befejezték azóta földi pályafutásukat. A felszólalók keserűen emlékeztek, kifejtve, hogy akkori elképzeléseikből, terveikből sok minden nem valósult meg, a morális válságot elmélyült azóta... Makovecz Imre beszédében sokak véleményét fejezte ki, amikor kimondta ,,elegünk van a politikusokból, akik az ország ügyének szolgálata helyett karrierjüket építik, elegünk van abból, hogy Magyarországot Brüsszelből irányítják, és nem Budapestről... ” ,,Ezt az országot – fogalmazta meg Kiss Gy. Csaba szintén sokak véleményét – kifosztották, ezért egyszer a mai hatalmi garnitúrának felelnie kell. ” Sok minden nem történt meg a vértelen, békés rendszerváltozás után, aminek meg kellett volna történnie – fogalmaztak többen –, és ennek ma is viseljük következményeit... /Bogdán László: Húsz év után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./ A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián az egykori szervezők beszédeikben kormányváltást, és új rendszerváltást tartottak szükségesnek. Európa és a magyarság esélyei címmel Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában hangzottak el az előadások. Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. A „minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is” – állapította meg. ”Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta. „Pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik” – szögezte le az író. Bíró Zoltán irodalomtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának a kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került. Leszögezte: a „Gyurcsány–Kóka féle bűnszövetkezet” az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte. Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF–SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést felsőházzal. „Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni” – tette hozzá. /Valódi rendszerváltást vár Magyarország. Emlékkonferencia a lakiteleki találkozó 20. évfordulóján. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./ A lakitelki találkozó emlékére megrendezett értelmiségi fórumon az előadók szinte mindegyike azt hangsúlyozta, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt. Márpedig nem akárkik beszéltek e fórumon, ismét ott volt a magyar értelmiség színe-java, írta Borbély Zsolt Attila. Ott volt Lezsák Sándor egykori sátorverő, Fritz Tamás politológus, Morvai Krisztina büntetőjogász, az október 23-i rendőrterrort vizsgáló Civil Jogász Bizottság vezetője, Kelemen András külpolitikus, fideszes képviselő, Csurka István, a MIÉP elnöke, Széles Gábor nagyiparos, Pálinkás József akadémikus, s a névsor még folytatható Orbán Viktorig. A szocialista országrombolás valóban tragikus képet fest elénk. Orbán Viktor is rámutatott, a kormányzó milliárdos klikk mindeközben saját zsebre dolgozik, a rendőrség pártrendőrségként működik, az igazságszolgáltatás sem minden esetben pártatlan, a médiában az országrombolók uralkodnak, a gazdasági hatalom is az övék. S mi maradt a nemzetéért aggódó magyarnak? Bízhat abban, hogy Orbán Viktor optimizmusa nem megalapozatlan. Orbán úgy fogalmazott Lakitelken: „nem lehet ezt az országot sohasem úgy tönkretenni, hogy ha a polgári, nemzeti erők összefognak, akkor közös erővel ne tudnák azt újra felemelni”. /Borbély Zsolt Attila: Lakitelek egykor és most. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

2007. október 19.

Húsz évvel ezelőtt a lakiteleki mozgalom tette nyilvánossá a magyarság esélyeinek kérdését. Az 1987. szeptember 27-i alapítás után az 1988. március 6-i és 21-i budapesti tanácskozáson már a határon túli kisebbségekről készült állásfoglalás: „A magyarságnak érdeke a térség országainak és népeinek együttműködése, a határok jelentőségének csökkentése, a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, a nyelvi és kulturális egyenjogúság elismerése minden kisebbség számára. (…) A magyar alkotmányban kapjon helyet az az alapelv, hogy a magyar állam nemcsak szolidáris, hanem kötelezettséget is vállal a magyarokért, éljenek bárhol. ” A kitűzött irány érvényesnek bizonyult, és ma is érvényesnek bizonyul. 1989-90-ben felbomlott a közép-európai kommunista pártállami övezet, benne a még trianoni egyensúlyt őrző Csehszlovákia és Jugoszlávia, majd a Szovjetunió maga. Ezzel megszűnt a kétpólusú világrend. A demokráciát és piacgazdaságot vállaló tizenkilenc önálló állam megjelenésével az addigi nyugati kötődésű Európai Közösség 1993-ban Európai Unióvá alakult. Magyarország és a kelet-közép-európai magyar kisebbségi közösségek ebbe az új politikai, szellemi, gazdasági térbe kerültek bele. Európa természetes újraegyesüléséről van itt szó. Ezen a szilárd alapon most már a magyarság természetes újraegyesülésének kell végbe mennie, írta Székelyhidi Ágoston. A természetes nemzeti újraegyesülés nem területileg és politikailag teljesedhet ki, hanem a nyelv, a hagyományápolás, az oktatás, a kultúra, a kisebbségi nemzeti közösség önszerveződése, az érdekképviselet, a helyi önkormányzatiság és az emberi kapcsolatok szintjén, a kettős állampolgárságig. A Romániában, Erdélyben élő másfél milliónyi magyar 1541 óta bizonyítja nemzetépítő és államalkotó képességét. 1990-től a nemzeti kisebbségi önrendelkezés programjával és egy ideje kormányzati képviselettel vállal szerepet az Európai Unióhoz való csatlakozásban. Ukrajna és azon belül Kárpátalja százhatvanezres magyarsága az 1992-es független ukrán államalapítás óta szerény országos és helyi képviselettel érvényesíti sajátos törekvéseit. Ukrajna és benne Kárpátalja azonban 2008. január 1-jétől kívül reked az Európai Unión. Ezt a magára maradó magyar kisebbséget az ukrán többségi nemzet valósággal beszippanthatja. Erdély magyar lélekszáma a romániai lakosság tizenöt százalékával azonos. Ez a szellemi és közösségi alkotóerő saját országán kívül az egyetemes magyarságot és egész Európát gazdagítja. A természetes kiteljesedést természetellenes csonkítás töri meg. Hiányzik az arányos jogkör, önkormányzatiság, mindenoldalú intézményrendszer és gazdasági forrás. Kárpátalja magyar közössége viszont mentésre, megmentésre szorul. Ez a két példa arra figyelmeztet, hogy a magyarság esélyeinek meghatározásában csak a teljességet fogadhatjuk el. Ezekben a napokban Magyarországon a szocialista–liberális kormányzat nemzeti érdekérvényesítésből rosszul vizsgázott. Megint rosszul vizsgázott – a 2004-es népszavazáson a kettős állampolgárság elleni uszítás óta sokadszor. A kárpátaljai magyarság védelmére nem készített megelőző intézkedési tervet. A kormányzatot irányító szocialisták közben saját magukat ünneplik a párt tizennyolcadik születésnapján. A nemzet nem ünnepel. Veszteséget nem szokás ünnepelni. /Székelyhidi Ágoston, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság elnöke: A magyarság esélyei. = Magyar Hírlap, okt. 19./

2007. október 29.

Szent Imre kultuszának erősítését, általa a magyar nemzet megújulását, szellemi, erkölcsi felemelkedését és egysége ügyének szolgálatát tűzte ki célul a Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulója alkalmával szervezett eseménysorozat. E rendezvények kilencedik helyszíne volt a hét végén Székelyudvarhely. Október 27-én Szent Imre a történelemben, a helytörténetben címmel tartottak konferenciát erdélyi és anyaországi előadók. Szent Imre mellszobrának leleplezésére október 28-án, vasárnap történt. Az alkotást Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, valamint Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Millenniumi Emlékbizottság elnöke közösen leplezte le, majd Mátyás Károly főesperes-plébános megáldotta a szobrot. Az alkotás Lantos Györgyi magyarországi szobrászművész munkája, a lakiteleki Népfőiskola és a Polgári Magyarországért Alapítvány ajándéka. Székelyudvarhely az 1577-ben hozzá csatolt Szent Imre-falva kapcsán került be a magyar parlament által tavaly megalakított Millenniumi Emlékbizottság programjába. /Szász Emese: Szent Imre-szobrot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2007. december 12.

Lakiteleken november végén tartották a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VIII. Szemléjét. A filmfesztiválra Magyarországról és a határon túlról összesen 108 nevezés érkezett. Az előzsűri döntése alapján a versenyprogramba 35 alkotás került. A Gyergyószentmiklósi Rex Video Stúdió három opusza is a döntőbe jutott. A Gac-oldali mészárlás, az Ezerarcú láp és a Népi gyógymód Moldvából című filmek a Magyar Televízió megrendelésére készültek, a nézők a Kárpát Expressz adásában láthatták a kisfilmeket.,,Különösen a Gac-oldali mészárlásról szóló dokumentumfilm reprezentálja törekvéseinket ― mondja Zsigmond Attila, a nyertes stúdió rendező-operatőre. ― Igazi dráma elevenedik meg a filmben, 150 magyar honvéd tragédiája, akiket 1944. szeptember 7-én árulás folytán álmukban mészároltak le a szovjetek. Tragédiájuk fehér folt a történelemben, olyan esemény, melyről nem számolnak be a tankönyvek. ” /Gyergyói kisfilmek fesztiválsikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

2008. március 18.

A politikusokkal szembeni bizalom teljesen kihalt az emberekből – mutatott rá Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az Új Magyar Szónak adott interjúban. Huszonöt évig tanított Lakiteleken. Kezdetben egy tanyasi iskolában. Szerinte egy magyar pedagógus nem csak magyarországi iskolában, hanem határon túl, szórványban is képes arra, hogy magyar iskolában tanítson. Az utóbbi időben több olyan kollégával találkozott, akinek kifejezetten célja, hogy valahol a szórványban, vagy akár valamelyik nemzetrész területén, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken vagy éppen Erdélyben tanítson magyar iskolában. Az unió ezt a lehetőséget is felkínálja, Sok fiatalban van ilyen missziós, vállalási kedv. Lezsák most Bukarestben tartott mintaórát, de tartott már órát Kárpátalján, Felvidéken is, Délvidéken is. Volt ismerete a bukaresti magyarság életéről, még a hetvenes évek elejéről, Beke György irodalmi riportjai révén. Lezsák a hetvenes–nyolcvanas években, a tilalom és a tűrés határán sokat járt Délvidéken, Erdélyben, sőt Bukarestben is, a történészekkel, írókkal, idősebb pályatársakkal rendkívül jó kapcsolata volt. Nagyon sok találkozót szervezett Lakiteleken. Romániában a veszélytudatban, az emberek gondolkodásmódjában nehezebb változásokat elérni, mint az intézményrendszerben. Jelenleg nagy tömegek nem érzik magukat a rendszerváltás győzteseinek. Magyarországon érezni azt, hogy a rendszerváltás vesztesei többen vannak, mint a győztesek. A politikusokkal szembeni bizalom elszállt az emberekből. Ebben jelenthet most egy fordulatot a március 8-i népszavazás, hisz talán most sejlett fel először, hogy van mit veszíteni. A rendszerváltásnak egy olyan formája jelent meg, amely ad esélyt, hogy talán a nemzeti összefogás, és egy új többség létrejöjjön. Sok-sok nevelőmunkára van szükség a politikában, és főleg gyógypedagógiára. /Salamon Márton László: Gyógypedagógia kell a politikában. Bukaresti beszélgetés Lezsák Sándorral, a magyar Országgyűlés alelnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

2008. június 12.

Május 30. –június 1-e között az aradi Százszorszép Gyermekszínpad tagjai Ujj Ágnes vezetésével a Lakitelki Gyermekszínjátszó Fesztiválon léptek fel. A szállás és ellátás kifogástalan volt. Az aradiak a Hócompóc bohócai című darabjukkal léptek fel. Előttük a szabadkai csoport, a Párkányból érkezett, majd a bácsfeketehegyiek szerepeltek. A székelyudvarhelyiek Toldi címmel mutatkoztak be. /Ahogy a résztvevők látták…A csikys százszorszépek Lakitelken. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2008. október 23.

Nyolc aradi elemi iskolás tanuló vett részt a múlt hét végén Magyarországon, a Lakitelek Népfőiskola, az Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesülete által szervezett helyesírási versenyen, és csapatban, illetve egyéniben is egy-egy második helyet szereztek. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport elemistái ezen a hétvégén a kolozsvári testvériskola, a János Zsigmond Unitárius Kollégium által szervezett „Most szólj, rigó!” című szavalóversenyen vesznek részt. November 15-én és 16-án a lakitelki Ifjúsági ki mit tud?-on szerepelnek a Csiky és az aradi Neuman Fivérek Általános Iskola diákjai. /Pataky Lehel Zsolt: Helyesírásból jeleskedtek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

2008. december 17.

Megjelent Horváth Béla Levettük a vörös csillagot /Budapest, Papirusz Book Kiadó/ című kötete az 1988-1990-es történelmi időkről. Történt-e rendszerváltás 1988–90-ben? Ha igen, miért ülnek nyakunkon ismét a kommunisták? Ha nem, mi történt velünk idestova húsz esztendővel ezelőtt? Horváth Béla egykori alapító MDF-es, majd kisgazda országgyűlési képviselő „belül nézetből” tárja fel e rendkívüli évek eseménysorozatát. Horváth Béla így kezdte kötetét: „Hihetetlen korban éltem, a XX. század közepén születtem. 1945-ben bejöttek a szovjetek, pontosabban – ahogy minden magyar ember mondja – az oroszok, és utána több generáció úgy érezte, soha nem fognak elmenni Magyarországról. ” A kommunista rendszerben kitelepítettek családokat, bebörtönöztek nagyon sok értelmiségit, a parasztságtól elvették a földjét, lakásuktól, vagyonuktól fosztottak meg családokat. Horváth Béláék családját is kitelepítették. Ha valaki eredményt akart elérni, be kellett lépnie a pártba. Sokan ellenálltak, mint például Horváth Béla édesapja is. Szinte minden családban volt „osztályidegen elem”, ahogy a kommunisták nevezték a „rendszer árulóit”: az X-eseket, a magyar értelmiséget, az arisztokratákat, vagy a tehetősebb magyar parasztságot. A társadalmi igazságtalanságot évtizedeken át némán cipelte magával a magyar nép jelentős része. Váratlanul megjelent egy nyilatkozat, 1987. szeptember 27-én Lakiteleken a magyar szellemi élet több mint másfél száz tagja baráti eszmecserére gyűlt össze. A lakitelki találkozón a nyilatkozatban megállapították: „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. ”Volt-e értelme a rendszerváltozásnak, ha ma ugyanott tartunk, mint húsz évvel ezelőtt? Nehéz kérdés. Mindenesetre 1988-ban nagyon sokan hittek a rendszerváltozás akkori fő erejében, a Magyar Demokrata Fórumban. Horváth Béla, az MDF XII. kerület elnöke lett. Lezsák Sándor alakja többször szerepel a kötetben, ő az MDF atyja, a lakiteleki sátor felállítása után ekkor már éjt-nappallá téve járta az országot. Horváth Béla szól arról a rágalomról is, amikor a New York Times antiszemitizmussal vádolta meg a megszülető MDF-et. Horváth Béla erre az időszakra így emlékezett: „Nagy volt az MDF-ben a felháborodás, és mindnyájan éreztük, hogy alpári kampányra számíthatunk. Az szinte mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi sajtót az SZDSZ mozgatja ellenünk…”Horváth Béla 2000-ben a Kommunizmus áldozatainak emléknapja kezdeményezője az Országgyűlésben, most megjelent kötetével segített felidézni a majd húsz évvel ezelőtti történelmi eseményeket. Ma már tudjuk: az MDF rendkívüli indulása után valahol, valakik kisiklatták a „rendszerváltozás vonatát”. Az sem véletlen, hogy 2002-ben épp az alapító honatyákat zárták ki a rendszerváltó pártból Lezsák Sándor alapítóval az élen. De, mint Lezsák írja utószavában: „a múltúnkból bennünket kizárni nem lehet. ” /Frigyesi Ágnes: Kik akadályozták a rendszerváltozást húsz évvel ezelőtt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 17./

2009. április 11.

Szabó Vilmos festőművész életműve, alkotói pályája, váratlanul jött halálával lezárult. A Lakitelki Nemzetközi Alkotótáborban munkálkodva szólította magához Teremtője. Szabó Vilmos /sz. Sáromberke, 1942. szept. 15./ művészetének forrása a rácsodálkozása képességének eredendősége, írta róla barátja, Székely Géza. Szabó Vilmos alapította meg az Ipp-art művészeti csoportosulást, tanárként nemzedékeket oktatott a művészi alkotásról, és a művészeti neveléssel kapcsolatos nézeteit a különböző szaklapokban és folyóiratokban fejtette ki. Tevékeny tagja volt nemcsak a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének, de a Barabás Miklós Céhnek és az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének is. /Székely Géza: Ama nemes harcot megharcoltam... = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2009. április 15.

A budapesti Polgárok Házában bemutatták a Trianon Kutatóintézet Trianoni Szemle nevű új folyóiratát. Az intézet a tíz éve működő Trianon Társasággal közös fóruma lesz a Trianon-témakörnek. A bemutatkozó ülésen mint meghívott jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány elnöke, valamint a folyóirat létrehozói: Raffay Ernő professzor és Szidiropulosz Archimedes görög származású, Magyarországon élő történész, továbbá Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke. A kutatóintézet – mint mondták – akadémiai szinten igyekszik alátámasztani a társaság mozgalmát. Elhangzott, hogy első lépésként a történelem tankönyvek revíziója lenne a legfontosabb, igaz történelmet kell adni a fiatalság kezébe. (kgyz): Új folyóirat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2009. április 25.

Szakrális terek címmel nyílt kiállítás április 23-án Kolozsváron az Apáczai Galériában. A rendezvénnyel az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete /EMME/ kolozsvári csoportja a nemrég elhunyt Szabó Vilmos képzőművész-tanár emléke előtt tisztelgett. A 35 képzőművész alkotásaiból rendezett tárlat három kerek évforduló, a 2000 évvel ezelőtt született Pál apostol, az 500 éve született Kálvin János, illetve a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ezer évének jegyében jött létre. /Művészpedagógusok kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kiállítás aktualitása, hogy néhány nappal ezelőtt a lakiteleki alkotótáborban váratlanul elhunyt Szabó Vilmos festő- és grafikusművész, a Céh zilahi képviselője. /németh: Szakrális terek az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2009. július 6.

A VI. Partiumi Írótábor második napján, az érsemjéni zarándokút után, július 3-án délután ismét Nagyváradon, a Góbé csárdában zajlottak az események. Elsőként Székelyhidi Ágoston író Értékek és esélyek című új könyvét mutatta be Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor egyik főszervezője. A kötet eszmetörténeti tanulmányokat tartalmaz. Szó van benne az ‘56-os forradalom híveiről és ellenzőiről, a lakiteleki mozgalomról is. Az író megrajzolta Beke György, Tőkés László, Wass Albert és mások szellemi pályáját. Székelyhidi Ágoston az írótáborban kifejtette, 1956 után újra kell értelmezni az értelmiség szerepét. Fontos szolgálni a magyar nemzet önazonosságát. Ő maga ezért sodródott bele a politikába. „Bennünket nem a szovjet hatalom kebelezett be, hanem a világpolitika áldozott oda” – fejtegette. A kirekesztő politika máig a baloldal sajátossága. Eltorzult az értékrend s az értelmiségi szerep is. Hangsúlyozta: nemzetárulás az, ha az önrendelkezés lehetséges esélyeit is korlátozzák. A kötetbemutató után a váradi Szigligeti Társulat két színművésze, F. Márton Erzsébet és Meleg Vilmos mutatta be a Tövisek és virágok című műsort. Előadásukban Kazinczy Ferenc néhány levele és verse hangzott el. Végezetül a Magyar Napló budapesti irodalmi folyóiratot mutatta be a kiadvány főszerkesztője, Oláh János. Elmondta: októberben ünnepli huszadik születésnapját a lap, amelyet Oláh János tizenhat esztendeje szerkeszt. Hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar irodalom értékrendje visszabillenjen a természetes kerékvágásba. Az írótábor résztvevői elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben tiltakoznak az új szlovákiai nyelvtörvény ellen, amely mélyen sérti és korlátozza a felvidéki magyarság jogait. A VI. Partiumi Írótábor zárónapján, július 4-én Csűry István helyettes református püspök tartott előadást a nagy reformátorról, Kálvin Jánosról. Szűcs László, a Várad című folyóirat főszerkesztője még csak a havilap idei 3. számát tudta elhozni a táborba, majd a Törzsasztal nevű nyilvános interjúsorozatról és egyéb akciók terveiről beszélt. Dukrét Géza Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című tanulmánykötetét mutatta be, amely tavaly jelent meg Budapesten. Az ismert történész, az Erdélyi Magyarság főszerkesztője könyvében a magyar nemzetpolitikai kérdésekről szólt, történészi igénnyel és módszerrel mutatta be ennek a kérdéskörnek Erdélyhez kötődő változatait 1918-tól napjainkig. A nemzeti megmaradás esélyével és kudarcával minősítve szedte számba az eddigi utakat és tévutakat. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke saját, nemrég megjelent kötetét is (Épített örökségünk Bihar megyében) a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A könyvbemutatók sorát Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című dokumentumkötetének prezentálása zárta. /Tóth Hajnal: Írótábor – értékek vonzásában. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./

2009. október 5.

Székelyföld és a Mezőség közötti kapcsolatépítés jegyében zajlott október 3-án a Beszterce-Naszód megyei Vicében a XIV. Hagyaték népzene- és néptánctalálkozó. A kis magyar falu példamutatóan szervezi meg évről évre a hagyományok őrzését célzó fesztiválját. Ugyanakkor együttműködési megállapodást írtak alá Beszterce-Naszód, Temes és Hargita megye között, számos közös pályázatot és programot terveznek ennek keretében. Először látogatott Vicébe Barabás János, kolozsvári magyar konzul, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Erdélyen belül a szórványvidékek és a Székelyföld kapcsolatokat igyekszik kialakítani egymással. Felléptek a különböző csoportok, köztük Lakitelek és Dés is elküldte énekeseit, táncosait, zenészeit a fesztiválra. /Sándor Boglárka Ágnes: Székelyföld–Mezőség együttműködés valósul meg évről évre Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2009. december 3.

A gyergyószentmiklósi Rex Video produkciója, Zsigmond Attila operatőr-vágó-gyártásvezető és Bajna György újságíró, szerkesztő-riporter produkciója, a Sziklára épített iskola nyerte el Lakitelken a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók Fesztivál idei, sorrendben a tizedik szemléjének ötszázezer forintos fődíját. A filmszemlére 96 alkotás nevezett be. A lakiteleki eredményhirdetésen legjobbnak ítélt alkotás a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot mutatja be, Berszán Lajos atya szemével. Berszán atyának olyan iskolaszigetet sikerült felépítenie, ahol találkozik a moldvai és gyimesi csángó, valamint a székely, mutatott rá Bajna György, a film riportere. A kétszemélyes stáb jelenleg egy tényfeltáró riport előkészítésén dolgozik: az Így veszett el Erdélyország 1940–1944 című filmjük ábrázolja kívánja azokat a helyszíneket, melyek az Erdélyben zajló háborúk fő színterei voltak. Többek között két Horthy-testőr visszaemlékezése is elhangzik. /Csibi Márti: Fődíj erdélyi filmeseknek. Gyergyó nyert a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók X. Filmszemléjén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2009. december 8.

A zilahi Szabó Vilmos festőművész 67 évesen távozott, kiforrott, teljes életművet hagyva maga után. /sz. Sáromberke, 1942. szept. 15. – Lakitelek, 2009. ápr. 11./ Mondhatni munka közben, a Lakiteleki Nemzetközi Alkotótáborban, barátai, kollégái társaságában érte a halál ez év tavaszán. Szabó Vilmos számtalan fiatalabb kollégájának művészi pályáját egyengette, lakóhelyén, Zilahon és Erdély-szerte számos tárlatot rendezett művésztársai munkáiból, nevéhez fűződik az IPP ART elnevezésű, néhány év alatt közismertté és elismertté vált művésztábor létrehozása. A december 9-én megnyíló tárlat főhajtás egy igaz művész emléke előtt. Szabó Vilmos életművében központi szerepet játszik az ember és az emberkéz teremtette világ. Életművében a tájábrázolás jelentős szerepet játszik. /Németh Júlia: Hattyúdal galambokkal. Szabó Vilmos emlékkiállítása elé. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./


lapozás: 1-30 | 31-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998